Szél Bernadett megígérte, hogy nem hagyja annyiban, pontosan mi történt az “ágyfelszabadítás” kapcsán. Ezt az ígéretét is teljesítette.
Újabb eredményt értünk el: megígértem, hogy nem hagyom annyiban, pontosan mi történt az “ágyfelszabadítás” kapcsán az egyes kórházakban, és most sikerrel jártam a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) ellen indított peremben is — megkaptam a kórházankénti adatokat!
- ezt Facebook-oldalán közölte hazánk egyik legaktívabb köztársaságpárti országgyűlési képviselője, Szél Bernadett. Azt is hozzátette, hogy azért vitte perre az ügyet, mert a NEAK mostanáig nem volt hajlandó kiadni a kórházak napi foglaltsági adatait. Pedig ezekből az adotkból láthatjuk, pontosan milyen ütemben zajlott az ágyfelszabadítás, és hogy nézett ki az egyes kórházak szintjén.
Szél Bernadett az adatok kapcsán közölte: A betegek elbocsátása a számok szerint a krónikus fekvőbeteg ellátást érintette a legsúlyosabban. Március 30-án a krónikus osztályok kétharmadában 58 százaléknál kevesebb volt a szabad ágy. Ötödükben 80 százalékos, vagy afölötti volt a foglaltság. Ez is azt mutatja, hogy sok helyen egyáltalán nem 2 százaléknyi ágyat kellett felszabadítani március 30-a után, hanem jóval többet. Április 7-19-e között (a meghosszabbított határidő napjáig) 2852 ágy szabadult fel, 94 százalékban a krónikus fekvőbeteg-ellátásban. Március 14-e és április 19-e között, gyakorlatilag egy hónap alatt összesen 19 165 ágy lett szabad.
Az adatok a valóságot mutatják: az egészségügy leállítása és a kórházkiürítés szakmaiatlanul és embertelenül zajlott, a kormány pedig sorsára hagyott sok-sok beteg, ellátásra, kezelésre szoruló, vagy műtétre váró embert. A következmények politikai szinten szokás szerint elmaradtak, én viszont mindent megteszek azért, hogy ne maradhasson semmi titokban. Mert hitem szerint a politikában az átláthatóság alap, főleg, ha emberéletekről van szó!